Az ADS (Active Denial System) alkalmazása Szerbiában és a nemzetközi jog álláspontja - Miért nem 'hangfegyver'?
Valamint - Az ADS elleni védekezés lehetőségei
Az Active Denial System (ADS) egy nem-halálos, mikrohullámú fegyver, amelyet tömegoszlatásra és katonai műveletekre fejlesztettek ki. Az eszköz 95 GHz-es milliméteres hullámokat bocsát ki, amelyek az emberi bőr felszínét felmelegítve erős fájdalmat okoznak, így a célpontok ösztönösen elhagyják az érintett területet.
Az ADS alkalmazása Szerbiában
Az utóbbi időszakban felmerült a gyanú, hogy Szerbiában tömegoszlatási célokra vagy egyéb rendvédelmi műveletek során alkalmazták az ADS-t. Bár hivatalos bizonyíték egyelőre nem áll rendelkezésre, több jelentés is beszámolt szokatlan tünetekről a demonstrációk és tömegrendezvények résztvevői között, amelyek megfelelnek az ADS hatásainak: égő érzés a bőrön, hirtelen elviselhetetlen fájdalom, amely azonnal megszűnik a terület elhagyásával. Ha valóban használták az eszközt, az aggályos nemzetközi jogi és emberi jogi szempontból.
Nemzetközi jogi álláspont az ADS-ről
A nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi egyezmények nem rendelkeznek kifejezetten az ADS-ről, mivel a technológia viszonylag új. Az alábbi főbb jogi elvek azonban relevánsak:
Az ENSZ álláspontja: Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és különböző emberi jogi szervezetek aggályosnak tartják az ADS használatát, mivel az túlzott fájdalmat okoz, anélkül, hogy maradandó sérülést hagyna, így könnyen visszaélések eszközévé válhat.
A Genfi Egyezmények és a kínzás tilalma: Noha az ADS nem hagy látható sérüléseket, az emberi jogi szervezetek szerint a szándékos fájdalomokozás a kínzás tilalmába ütközhet (ENSZ Kínzás Elleni Egyezmény, 1984).
Az USA és NATO szabályozása: Az Egyesült Államokban az ADS használata elsősorban katonai környezetben engedélyezett, és hivatalosan nem vezették be rendőrségi vagy civil alkalmazásra. A NATO nemzetközi bevetésére vonatkozóan még nincsenek egységes szabályok, de több emberi jogi szervezet kérte a technológia teljes betiltását.
Az Európai Unió álláspontja: Az EU-tagállamok közül egyelőre egyik sem alkalmazza az ADS-t, és egyes országok egyenesen az emberi jogokat sértő fegyverek közé sorolják.
Első Következtetés
Ha az ADS valóban alkalmazásra került Szerbiában, az emberi jogi és nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. A fegyver nem megfelelő vagy túlzott használata kínzásnak vagy aránytalan erőszaknak minősülhet, különösen, ha békés tüntetők, civilek ellen vetik be. A nemzetközi szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ADS-re, és várhatóan további jogi szabályozások születhetnek annak alkalmazására vonatkozóan.
Az ADS elleni védekezés lehetőségei:
Az Active Denial System (ADS) egy 95 GHz-es milliméteres hullámokat alkalmazó, nem-halálos fegyver, amely az emberi bőr felszínén (0,4mm mélységben) a vízrészecskék mozgásának felgyorsitásával hőt generálva idéz elő erős fájdalomérzetet.
Az ADS elleni védekezés többféle stratégiát igényelhet, a fizikai akadályoktól kezdve a speciális anyagok alkalmazásán át az elektronikus zavarásig. Az alábbiakban áttekintjük a lehetséges módszereket, értékeljük hatékonyságukat a rendelkezésre álló katonai, tudományos és technológiai források alapján, és kitérünk a legfrissebb fejlesztésekre is.
Fizikai akadályok hatékonysága
Fizikai takarás és fedezék: Az ADS milliméteres hullámai nem képesek áthatolni bizonyos szilárd anyagokon, például vastag falakon, tömör faanyagon vagy fémlemezen. wm.edu
Ez azt jelenti, hogy egy masszív fizikai akadály – például egy épület fala, egy acélajtó vagy akár egy vastag fa barikád – hatékonyan megállíthatja a sugarat, megvédve a mögötte tartózkodó személyt. Tesztekkel igazolták, hogy az ADS nem hatol át a kő- vagy fémtárgyakon, így egy megfelelően erős pajzs vagy fal valódi védelmet nyújthat.
Korlátok és rések kihasználása: A gyakorlatban azonban nehéz lehet teljesen hermetikus fedezéket biztosítani. Kisebb nyílásokon vagy rések mentén is utat találhat a sugárzás. A sugár kb. 2 méter átmérőjű, és diffrakció révén “bekanyarodhat” a fedezék szélein. military.com
Egy hivatalos beszámoló szerint a kisebb nyílásokon vagy repedéseken is behatolt a sugár, sőt “szinte befordult a sarkokon”, így a fedezék mögött bujkáló személyek kiálló ujjait vagy lábfejét is elérte. military.com
Részleges takarással tehát nem lehet teljes védelmet elérni: ha akár csak egy kis bőrfelület látható marad, az elviselhetetlen fájdalmat fog okozni. military.com
Emiatt egy kézben tartott fém pajzs vagy akár egy autó ajtaja sem nyújt biztos védelmet, hacsak nem takarja az egész testet és minden szöget teljesen le nem zár. scienceforums.com
Összefoglalva, a fizikai akadályok akkor hatékonyak, ha folytonosak és résmentesek, de a gyakorlatban nehéz ilyen tökéletes fedezéket fenntartani mozgó harctéri körülmények között.
Anyagok és védőruházat szerepe
Hagyományos ruházat: Az ADS fejlesztői szerint a rendszer át tud hatolni a ruházaton, még a vastagabb öltözéken is. en.wikipedia.org
A 95 GHz-es hullámhossz (~3,2 mm) elég kicsi ahhoz, hogy a legtöbb textílián áthatoljon, és kb. 0,4 mm mélyen a bőrbe hatoljon (épp a fájdalomreceptorok szintjéig). en.wikipedia.org
A hétköznapi ruhák tehát nem nyújtanak megbízható védelmet – a tesztek során is azt találták, hogy a sugárzás átment az utcai ruházaton, és a viselő bőrén ugyanúgy fájdalmat okozott. scienceforums.com
Még a „vastag ruhába burkolózás” sem garantált: a kísérletek kimutatták, hogy ha csak egy kis bőrfelület is szabadon marad, az elegendő a fájdalom kiváltásához. scienceforums.com
Ezért a „takarózz be tetőtől talpig” módszer csak akkor működne, ha tényleg egyetlen négyzetcentiméter bőr sem marad fedetlenül.
Speciális védőanyagok: Felmerült a fémfólia vagy fémbevonatú ruházat használata is. Elméletileg egy vezető felület (pl. alumíniumfólia) visszaveri az elektromágneses sugárzást, különösen ilyen magas frekvencián (a 95 GHz-es hullám bármilyen fémben rendkívül kis behatolási mélységgel terjed). en.wikipedia.org
A gyakorlatban azonban egy „alufólia ing” nem elegendő – idézve egy szakértőt, „pulykaként becsomagolva” kellene lenni ahhoz, hogy valóban megvédjen. scienceforums.com
Ez teljes testre kiterjedő, hézagmentes fémruházatot jelentene, beleértve a fejet és arcot is. Ehhez nagyon finom fémhálós arcmaszk is szükséges, mivel a 3 mm-es hullám elől a háló lyukméretének legfeljebb tizedmilliméteres nagyságrendűnek kell lennie. en.wikipedia.org
Jelenleg az ilyen speciális védőöltözetek nem elterjedtek; kísérleti jelleggel azonban szóba került vezető szénszálas anyagok vagy elnyelő bevonatok fejlesztése. Például vannak kutatások milliméteres hullámelnyelő anyagokra, amelyek eloszlatnák vagy elnyelnék az ADS energiáját. campus.sdh.gba.gov.ar
Ilyen anyagok vagy speciális bevonatok segítségével csökkenteni lehetne a sugárzás bőrre jutó intenzitását, bár ezek inkább még csak laboratóriumi elképzelések.
Védőfelszerelés és valós alkalmazás: Katonai források megjegyzik, hogy a legtöbb könnyebben hozzáférhető anyag nem hatékony az ADS ellen. military.com és military.com
Ez azt támasztja alá, hogy jelenleg nincs egyszerű, hordozható védőruházat vagy pajzs a piacon, amelyet csak felkapva bárki ellenállhatna a “fájdalomsugárnak”. Ugyanakkor extrém körülmények között – például téli ruházatban, több vastag réteg ruhával fedve – a hatás némileg csillapodhat. A rendszer működése csak fedetlen bőrfelületen igazán hatékony; ha valaki többrétegű, vastag ruházatot visel, az elnyelheti a sugárzás egy részét, így a célpont később vagy gyengébb intenzitással érzékeli a fájdalmat. strategypage.com
Egy 2012-es katonai elemzés szerint hideg, zord időben, amikor az emberek be vannak öltözve, az ADS jóval kevésbé hatásos, és ezt a helyi ellenfelek is gyorsan felismerhetik. strategypage.com és strategypage.com
Összességében tehát a ruhaviselés csak akkor véd, ha rendkívül alapos és speciális, a hagyományos öltözet önmagában nem elegendő az ADS ellen.
Vízalapú védekezés és mozgásos taktikák
Nedvesség és víz szerepe: Mivel a 95 GHz-es hullámok az élő szövetben és a vízben nyelődnek el, felmerül a kérdés, hogy a víz miként befolyásolja az ADS hatását. Környezeti nedvesség esetén – például eső, sűrű köd, hó vagy vízpermet – a levegőben lévő vízrészecskék erősen csillapítják a rájuk érkező milliméteres hullámokat. strategypage.com
Az amerikai védelmi tesztek azt mutatták, hogy esőben a fegyver “fájdalomsugara” jelentősen veszít az erejéből: a korábban égető érzés csupán “kellemes meleggé” szelídült a célpont számára a nedves, hideg környezetben. strategypage.com
Ugyanez igaz ködre vagy intenzív párára is – a sok vízcsepp szétosztja és elnyeli az energiát. Ebből következik, hogy egy vízfüggöny vagy permet fal létesítése (például vízágyúval) hasznos lehet az ADS ellen: a vízcseppek egy része elnyeli a sugár energiáját, mielőtt az a tömeghez érne. Megjegyzendő, hogy ez a hatás kétélű fegyver: ha a célpont személy ruházata vagy bőre vizes, az más eredménnyel járhat. A kísérletek szerint a nedves ruha érintkezése a bőrrel még rontott is a helyzeten – a vizes anyag intenzívebben adta át a hőt a bőrnek, így a fájdalom erősebb lett. scienceforums.com
kép: https://www.bbc.co.uk/news/uk-22543891
Ennek oka, hogy a víz kiválóan elnyeli a mikrohullámú energiát; ha a víz közvetlenül a bőrön van (pl. átázott ruha), akkor az ott keletkező hő azonnal a bőrt égeti. Ezzel szemben, ha a víz a levegőben van (köd vagy permet formájában), akkor a sugár energiájának jelentős része még a test elérése előtt elnyelődik. Összefoglalva: a párás, esős időjárás vagy mesterséges vízpermet csökkentheti az ADS hatótávját és intenzitását, de átázott ruhában állni a sugárban kifejezetten veszélyes, mert felerősítheti a fájdalomérzetet.
Mozgásos taktikák: Az ADS hatása azonnal megszűnik, amint az ember kikerül a sugárnyalábból. Ezt nevezik informálisan “goodbye effect”-nek, hiszen a találatot kapók ösztönösen azonnal menekülőre fogják. scienceforums.com
Mozgással tehát részben lehet védekezni: a fegyver hatásának egyik korlátja, hogy csak addig hat, amíg a célponton tartják a sugárnyalábot. Ha a célpont gyorsan kitér vagy fedezékbe ugrik, a fájdalom azonnal alábbhagy. wm.edu
Katonai tapasztalatok szerint egyszerű taktikai mozgásokkal is lehet nehezíteni az ADS használatát. Például egy incidens során foglyok folyamatos helyzetváltoztatással, távolságtartással védekeztek egy nem-halálos (feltehetően ADS-szerű) eszközzel szemben: egyszerűen kimozogtak az eszköz hatósugarából, mielőtt az komoly fájdalmat okozhatott volna. warontherocks.com
A nagy hatótávolság (500–1000 m) miatt a legtöbb civil helyzetben nem reális egyszerűen kifutni a hatótávból; azonban távolságnöveléssel csökkenthető a dózis intenzitása. Az ADS sugara a távolság négyzetével gyengül, tehát már néhány tíz méterrel hátrébb érezhetően kisebb lehet a hőhatás.
kép: https://www.nbcnews.com/id/wbna16794717
A sugárnyaláb beesési szöge és a célpont testhelyzete is számíthat: ha valaki nem merőlegesen áll a sugárra (például oldalra fordul vagy leguggol), kisebb testfelületet ér közvetlenül a nyaláb, és az energia egy része le is verődhet. Ugyan ez nem szünteti meg a hatást, de csökkentheti annak mértékét. campus.sdh.gba.gov.ar
Aktív mozgás – folyamatos helyzetváltoztatás, cikázás, bújócska fedezékek között – megnehezíti az ADS kezelőjének, hogy stabilan egy pontra fókuszálja a sugarat. Ezzel időt lehet nyerni, illetve elkerülhető, hogy a sugár huzamosabb ideig egy helyre fókuszáljon, ami a valódi fájdalomküszöbhöz szükséges (jellemzően 2–3 másodperc folyamatos besugárzás).scienceforums.com
Természetesen a mozgásos taktika sem jelent teljes védelmet, de csökkentheti a kitettség idejét, így mérsékelheti a fegyver hatását.
Elektronikus zavarási módszerek
Jamming (zavarás): Mivel az ADS egy elektromágneses hullámú (rádiófrekvenciás) fegyver, felmerül az elektronikus zavarás ötlete, hasonlóan a radarok vagy kommunikációs rendszerek megzavarásához. Elviekben lehetséges olyan elektronikus ellenintézkedéseket tenni, amelyek megakasztják vagy torzítják a 95 GHz-es sugarat. campus.sdh.gba.gov.ar
Például egy nagy teljesítményű, 95 GHz-en sugárzó zavaróadó “zajjal” telítheti a frekvenciát, ezáltal csökkentheti a fegyver hatékonyságát. Az is felvetődött, hogy egy ellensugár vagy fázisban ellentétes hullám alkalmazásával akár ki is oltható a nyaláb energiája, bár ezt a gyakorlatban rendkívül nehéz megvalósítani (precíz szinkronizációt igényelne).
Célzórendszer megtévesztése: Az ADS rendszerének megzavarása nem csak a frekvencia zavarásával lehetséges. Amennyiben a berendezés bármilyen érzékelőt vagy elektronikát használ a célzásra, annak meghackelése vagy zavarása is szóba jöhet. Például, ha a célpontok követéséhez hőkamerát vagy radarsegítséget alkalmaz a kezelő, akkor infravörös fáklyák vagy radarzavaró chaff bevetésével csökkenthető a célzás pontossága.
Konkrétan az ADS esetében a nyalábot manuálisan vagy optikai eszközökkel irányítják, így a vizuális észlelés megnehezítése (füst, sötétség, tükröző anyagok a környezetben, lézer fény) a célrendszer megtévesztésének egy formája lehet. Ez nem a sugárzásra hat, hanem a kezelő hatékonyságára – ha nem látja tisztán a célszemélyt vagy célterületet, nehezebben tudja ráirányítani a sugarat.
kép: https://news.sky.com/story/cops-dealing-with-thousands-of-laser-incidents-10237661
Elektronikus hadviselés eszközei: Katonai fejlesztések folynak elektronikai hadviselési rendszerek ügyében is az ADS ellen. Ilyenek lehetnek például az irányított energiájú “ellenfegyverek”, amelyek érzékelik az ADS jelét, és automatikusan reagálnak – például elfedik a célpontot elektromágneses burok létrehozásával vagy visszasugározzák a jelet a forrás felé. campus.sdh.gba.gov.ar
Bár konkrét megvalósításról nyilvános adat kevés van, szakértők szerint elméletben egy parabolaantenna vagy sarokvisszaverő segítségével vissza lehetne verni a nyalábot a feladó irányába, akár “visszatámadva” az ADS kezelőjét. en.wikipedia.org
(Megjegyzés: a gyakorlatban az ADS járművét és kezelőit valószínűleg szintén védi árnyékolás, így nem biztos, hogy saját fegyverükkel sebezhetők.)
Mindezen elektronikus ellentevékenységek azonban igen fejlett technológiát igényelnek – jellemzően csak jól felszerelt katonai egységek vagy szervezetek képesek ilyesmire, egy átlagos civil tüntető nem.
Impulzusfegyverek és túlterhelés: Felvethető még az ADS rendszerének közvetlen elektronikus támadása, például nagy energiájú elektromágneses impulzus (EMP) bevetésével a közelben, ami az ADS elektronikai áramköreit teheti tönkre. Bizonyos nagy teljesítményű mikrohullámú fegyverek is alkalmazhatók lehetnek arra, hogy túlterheljék az ADS adóját. Ezek a módszerek azonban kísérleti stádiumban lévő katonai megoldások, és nincsenek publikusan dokumentált esetek, hogy hatékonyan semlegesítettek volna egy ADS-t ily módon. Mindazonáltal a katonai fejlesztések figyelmet fordítanak arra, hogy a jövő nem-halálos fegyvereit (beleértve az ADS-t) védetté tegyék az ilyen elektronikus zavarásokkal szemben. campus.sdh.gba.gov.ar
Ez egy fegyver–ellenfegyver verseny: míg egyik oldalon az ADS technológia egyre mobilabb és megbízhatóbb lesz, a másik oldalon igyekeznek olcsó vagy egyszerű zavaró vagy más védekező megoldásokat találni ellene.
Egyéb kísérleti vagy alternatív stratégiák
A fenti kategóriákon túl további dokumentált vagy javasolt védekezési stratégiák is szóba kerültek az évek során:
Tükröző és szóró felületek: Bármilyen fényes, vezető felület (például egy polírozott fémlemez, tükör vagy akár több réteg alufólia) képes a milliméteres hullámok nagy részét visszaverni. Kísérleti ötletként felmerült, hogy a tüntetők például tükrökkel védekezzenek, melyekkel elterelik vagy visszaverik a sugarat. Ennek hatékonysága azonban attól függ, milyen szögben éri a sugár a tükröt, és ismét fontos, hogy ne maradjon rés a védelemben. Ráadásul a nagy nyalábátmérő miatt egyetlen kis tükör nem sokat ér; inkább egy körbefogó, több elemből álló reflektorrendszer volna szükséges. A sarokreflektorok
kép: https://www.nyugat.hu/galeria/gal20210302120842
(három, egymásra merőleges fémlap által alkotott eszközök) elvben a forrás felé visszairányíthatják a hullámokat, így az ADS kezelője felé “lövik vissza” a fájdalomsugarat. Ez azonban inkább elméleti javaslat; nyilvános adat nincs arról, hogy ilyet bevetettek volna, de fizikailag kivitelezhető stratégiának tartják egyes szakértők.Füst és aeroszolok: A füstgránátok vagy aeroszolfelhők bevetése is egy lehetséges védekezés. A sűrű füst önmagában optikailag takar, de ha megfelelő szemcséjű anyagot (pl. finom fémrészecskéket vagy vízcseppeket) tartalmaz, a rádióhullámokat is szórhatja és gyengítheti. Például egy grafitporos vagy fémpelyhes füstfelhő jó részt elnyelheti/reflectálhatja a 95 GHz-es sugarat, mielőtt az eléri az embereket. Hasonló elv működik a katonai “chaff” esetében, ahol fémszálakat szórnak szét radarok megzavarására – itt extrém módon apró (milliméteres vagy alatti) méretű vezető darabkák kellenének az ADS hullámhosszához igazítva. Bár konkrét kísérlet nem ismeretes, az elv tudományosan megalapozott: elegendően sűrű és megfelelő méreteloszlású aeroszol részlegesen megvédhet egy csoportot az ADS-től azáltal, hogy csillapítja a hullámot, mielőtt az eléri a bőrt.
Összehangolt tömegmozgás: Ha az ADS-t tömegoszlatásra használják, a csoportok stratégiai viselkedése is számíthat. Például szétszóródás és újracsoportosulás taktikájával a tömeg “pulzálva” mozoghat, ami megnehezíti a folyamatos mikrohullámú behatás kifejtését. Amíg az ADS egy adott irányba sugároz, a csoport más részei mozoghatnak, és amikor az irány vált, ismét lehet helyet cserélni. Ez afféle “gerillataktika” a tömeg részéről nem-halálos fegyverrel szemben – dokumentált esetről nem tudunk, de szimulációkban vizsgálhatják az ilyen dinamikus válaszokat. A cél az, hogy az ADS kezelői ne tudjanak hatékonyan fókuszálni egyetlen csoportra sem.
Pszichológiai és tréning elemek: Érdemes megjegyezni, hogy az ADS hatása nagymértékben a fájdalom reflexeire épít. Az emberek természetes reakciója a menekülés. Elméletben felvethető, hogy kiképzett személyek – tudva, hogy a sugár nem okoz maradandó sérülést a rövid kitettség alatt – tovább bírhatják azt, mint a tipikus 3–5 másodperces fájdalomküszöb. scienceforums.com
Ha egy egység tagjai mentálisan felkészültek a fájdalom elviselésére rövid időre, akkor a fegyver pszichológiai hatása csökken. Ezt kihasználva taktikailag áldozhatnak egy-két ember “befogására” a sugárral, amíg a többiek megkerülik vagy kiiktatják az ADS-t. Természetesen ez extrém eset, és jelentős kockázattal jár, de mint végső lehetőség szerepelhet a katonai tervezésben, különösen ha nincs más menekvés a sugár elől.
Megbízhatóság, források és friss fejlesztések
A fenti védekezési módszerek értékelésénél kiemelten fontos a források megbízhatósága. Számos ötlet – például a tükörrel vagy fóliával való védekezés – eredetileg elméleti felvetés volt szakértők vagy bloggerek részéről. researchgate.net
A katonai tesztjelentések és hivatalos nyilatkozatok több szempontból pontosították ezek hitelességét. Például a Wired News által FOIA keretében megszerzett dokumentumok igazolták, hogy a nedves ruházat valójában súlyosbítja a hatást, illetve hogy egy részleges fémpajzs mit sem ér, ha akár egy ujjnak megfelelő nyílás van rajta. scienceforums.com
A Joint Non-Lethal Weapons Directorate és más védelmi szervek demonstrációi során szerzett tapasztalatok megegyeznek abban, hogy az ADS elleni hagyományos ellenintézkedések nagy része csak korlátozottan működik, vagy speciális körülményeket igényel. military.com és strategypage.com
kép: https://publicintelligence.net/dod-non-lethal-weapons-2011/
Ugyanakkor az is kiderült, hogy az ADS-nek vannak gyenge pontjai – ilyen a kedvezőtlen időjárás, a vastag ruházat vagy a gyors mozgású, rejtőzködő célpontok. strategypage.com és warontherocks.com
Ami a legfrissebb fejleményeket illeti: az ADS technológiát folyamatosan fejlesztik. Újabb változata a Solid State Active Denial System (SS-ADS), amely megbízhatóbb, kompaktabb félvezetős sugárforrással működik. army.mil és army.mil
Bár ez a fejlesztés a fegyver alkalmazhatóságát növeli (mobil platformokra szerelhetőség, gyorsabb ki-be kapcsolás, stb.), a fizikai működési elv ugyanaz, így a védekezési alapelvek is hasonlók. A gyártók igyekeznek olyan rendszert teremteni, amely mozgó járműről, különböző időjárásban is hatékony, csökkentve a korábbi gyengeségeket. Ennek eredményeként a jövőben az ellenintézkedéseknek is fejlődniük kell. Jelenleg is folyik kutatás például adaptív ellenanyagokon és szenzorhálózatokon, melyek felismernék az ADS bekapcsolását és automatikusan védőmezőt generálnának vagy riasztanák a célpontokat, hogy idejében reagálhassanak. campus.sdh.gba.gov.ar
Összegzés: Az ADS elleni védekezés nem egyszerű feladat, mivel a fegyvert éppen azzal a céllal tervezték, hogy a legtöbb hagyományos módszernek ellenálljon. wm.edu
A leghatékonyabb az, ha megakadályozzuk a sugárzás elérését a bőrig – ezt biztosíthatja egy folytonos fizikai pajzs, egy megfelelően tervezett védőöltözet vagy akár a környezeti tényezők (eső, füst, fedezék) kihasználása. Emellett a taktikai reagálás (gyors mozgás, rejtőzködés) csökkentheti a kitettséget.
Elektronikus vagy technológiai ellenintézkedések is lehetségesek, de ezek többnyire még kísérleti stádiumban vannak, illetve komoly felszerelést igényelnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy minden itt említett védekezési stratégia hatékonysága erősen függ a konkrét körülményektől: az ADS teljesítménybeállításától, a távolságtól, az időjárástól, a kezelők képzettségétől stb. A legújabb források alapján (katonai jelentések, technológiai elemzések) az ADS elleni védekezés továbbra is aktív kutatás tárgya, és új ötletek jelennek meg – de jelen állás szerint a biztos védelem kulcsa a többrétegű megközelítés: kombinálni a fizikai, anyagi, taktikai és elektronikus módszereket a lehető legjobb eredmény érdekében.
Források:
William & Mary Global Research Institute – The Active Denial System (ADS) – A revolution in non-lethal weapons (2013) – „ADS milliméteres hulláma átmegy a ruházaton és az üvegen, de nem hatol át fán vagy fémen.” wm.edu
Military.com – Pain Beam Not Easily Foiled (2006. dec. 29.) – Jay Delarosa százados (Joint Non-Lethal Weapons Directorate) nyilatkozata arról, hogy a hétköznapi anyagok többsége nem nyújt hatékony védelmet az ADS ellen, mivel a 2 m átmérőjű sugár apró réseken is behatol és diffrakcióval éri el a fedett testrészeket. military.com , military.com
Wired News – Say Hello to the Goodbye Weapon (2006) – FOIA-val beszerzett katonai tesztadatok alapján: „A sugár átmegy a ruházaton, de a kövön vagy fémen nem. Egy alufólia ing nem elég – pulykaként becsomagolva kellene lenni a teljes védelemhez. Már egy kis fedetlen bőrfelület is elég a fájdalom kiváltásához… A nedves ruha pedig valójában felerősítette a hatást a tesztek szerint.” scienceforums.com , scienceforums.com
StrategyPage – Murphy’s Law: Death Ray Turns Warm And Fuzzy (2012. okt. 3.) – Katonai szakértői elemzés: Az ADS rosszul teljesít esőben, ködben: a fájdalomérzet ilyenkor csak meleg komfortérzet. Csak a fedetlen bőrfelületen hatásos, így vastag ruházat viselése jelentősen csökkenti a hatékonyságát.
War on the Rocks – When it Comes to Weaponry, Lethality Is Not Enough (2024. aug. 2.) – Történelmi tapasztalat egy nem-halálos fegyver alkalmazásáról: „…hatástalannak bizonyult, mivel a foglyok egyszerű ellenintézkedésként kimozogtak a nem halálos fegyver hatóköréből, vagy hálózsákokkal védték magukat…” – rámutatva, hogy a távolságtartás és beburkolózás hatékony lehet nem-halálos sugárzó fegyverek ellen. warontherocks.com
Campus SDH – Active Denial System Guide: Countermeasure Tactics – Oktatási összefoglaló (argentin kormányzati domain): felsorolja az ADS elleni lehetséges ellenintézkedéseket: reflektív anyagok (alufólia, tükör), árnyékolás (fémháló, karbon szál), távolság/ beesési szög növelése, aktív elektronikus zavarás vagy megtévesztés, valamint említi a milliméter-hullám elnyelő anyagok és irányított energiájú pajzsok kísérleti fejlesztését. campus.sdh.gba.gov.ar , campus.sdh.gba.gov.ar
.
B. Zohuri: Millimeter-Wave Energy as Weapon (2019) – tudományos publikáció részlete: „Az ADS elleni ellenintézkedések meglehetősen egyszerűek lehetnek – például vastag ruházat viselése vagy fémlap, szemetesfedél használata pajzsként. Kérdéses továbbá, hogyan működik az ADS esőben, ködben vagy tengeri permetben, ahol a víz a levegőben elnyelheti az energiát.” researchgate.net
(Megj.: a szerző utalása szerint ezeket a problémákat a fejlesztők is ismerték, de nem publikálták széles körben.)
Wikipedia Talk – Active Denial System discussion – Hozzászólás (2007): „… egy vezető felület visszaveri az elektromágneses sugárzást. 95 GHz-en a skin depth mikroszkopikusan kicsi, tehát egy 50 centes alufóliából készített sarokreflektor visszaküldheti a sugarat az ADS kezelőjére.” en.wikipedia.org
(Ez elméleti javaslat, nem hivatalos forrás, de alátámasztja a reflektív ellenintézkedés fizikai lehetőségét.)
U.S. Air Force (AFRL) / E. Kowalenko – Microwaves as a weapon (megjegyzés Zohuri könyvében) – Megjegyzi, hogy a 95 GHz-es frekvenciát épp azért választották, mert viszonylag alacsony a légköri csillapítása és kicsi a behatolási mélysége a bőrben.
microwaves101.com , researchgate.net
Ugyanitt hangzik el, hogy a jövőbeli telepítések között szerepel hajókra és repülőkre szerelés (pl. AC-130 gépre is terveztek ADS-t), viszont figyelmeztet a lehetséges egyszerű ellenintézkedésekre is (ruházat, fémpajzs), ami kérdésessé tette az ADS harctéri alkalmazását.
U.S. Joint Non-Lethal Weapons Program – bemutatók (2013) – Maritime demonstration report: igazolja, hogy az ADS hajóról, mozgó célpont ellen is bevethető, de nyilvános anyagokban nem térnek ki az ellenintézkedésekre. A rendszert sosem használták éles bevetésen Afganisztánban, amit részben az indokol, hogy aggályok merültek fel az időjárás és a percepció kapcsán – pl. a Pentagon attól tartott, hogy kínzásként értelmeznék a használatát, ezért is vonták vissza a telepítést
en.wikipedia.org , en.wikipedia.org
Ez rámutat arra, hogy a politikai és erkölcsi szempontok is gátolják a rendszer bevetését, így az ellene való védekezésre kevés gyakorlati precedens van, de a lehetséges módszereket a szakirodalom számon tartja a fenti módokon.